Charlie Higson: The Enemy – Felnőttek nélkül + Nyereményjáték - Nem félünk a könyvektől!

2019. január 28., hétfő

Charlie Higson: The Enemy – Felnőttek nélkül + Nyereményjáték

Az Athenaeum Kiadó egy izgalmas zombis YA-regény megjelentetésével kezdte az új évet, amelyben egy pusztító járványt követően a 14 évesnél idősebb túlélők vérszomjas lényekké változnak! Főszereplőink kisebb-nagyobb gyermekek, akik Londonban bujkálva igyekeznek túlélni, ám egy nap felbukkan a titokzatos Jester, aki úgy tudja, hogy a Buckingham-palotában biztonságos menedékre lelhetnének mindannyian - a fiatalok persze útra kelnek! Tartsatok velünk a hat állomásos blogturnénk során, és a turné végén a helyes válaszokat beküldők között 3 Felnőttek nélkül regényt sorsolunk ki a kiadó jóvoltából!

Eredeti cím: The Enemy
Nyelv: magyar
Fordította: Horváth Márta Zsanett
ISBN: 9789632938677
Eredeti megjelenés: 2010.
Magyar megjelenés: 2019.
Kötésmód: puhaborítós
Oldalszám: 398
Kiadta: Athenaeum Kiadó

Fülszöveg:
Charlie ​Higson regénye egy young adult disztópia első része. Az ismeretlen vírus pusztította London romjain gyerekek próbálnak egy új világot felépíteni. 
A végzetes járványt követően ugyanis bomlásnak indult testű, vérszomjas lényekké változtak mindazok, akik életben maradtak és elmúltak tizennégy évesek. A kiskamaszok különböző épületekben barikádozták el magukat London-szerte, és csak akkor merészkednek ki az utcára, ha élelmet kell keresniük.
A bátor Arran és az érzékeny Maxie vezette gyerekcsapat a Waitrose szupermarketben él. Tartalékaik megfogyatkoztak. Ám felbukkan egy titokzatos fiú, Jester, aki azzal kecsegteti őket, hogy a Buckingham-palotában biztonságos menedékre lelhetnek, ételben, italban sem lesz hiány. Nekivágnak az útnak, miközben városszerte mindenütt (a sikátorokban, az elhagyatott házakban, a föld alatt) lesben állnak a felnőttek. 
Vajon eljutnak a gyerekek a biztonságos helyre? A palotában tényleg boldog jövő vár rájuk, vagy a látszat csal?
A váratlan csavarokban bővelkedő The Enemy – Felnőttek nélkül megpróbál választ találni arra a kérdésre, hogyan élhetjük túl a rémálmainkat is messze meghaladó borzalmakat. Miközben az olvasó szembesül egy másik, filozofikusabb problémával is: mivé lesz a társadalom, ha a közösségek a gyerekek elképzelései szerint szerveződnek újra?
"Még csak gyerekek vagyunk. Ezt eddig fel sem fogtam. A szüleink foglalkoztak az ilyen szarságokkal, hogy nekünk ne kelljen. Ők aggódtak helyettünk, és ők vállalták értünk a nehéz dolgokat, hogy mi gyerekek maradhassunk. Mindig kinevettük, unalmasnak meg értelmetlennek tartottuk a felnőtteket, pedig megvédtek bennünket, biztonságossá tették számunkra a világot, hogy játszhassunk benne."
Vélemény:
Nem tudom hányan emlékeztek arra, hogy a tavalyi év végén, hogy kezdte el promózni az Athenaeum kiadó a The Enemy-t… Egy-egy részletet kaptunk a borítóból a közösségi oldalakon, aztán bombaként robbant a hír, hogy 2019. januárjában kis hazánkban is megjelenik Charlie Higson zombis ifjúsági könyvsorozatának első része, a Felnőttek nélkül. Már a borító megnyert magának, de mivel a disztópiák sem állnak tőlem távol, így értelemszerűen azonnal a kívánságlistámon landolt a könyv...

A The Enemy a már ismert zombis sztereotípiákra épít, de több újdonságnak ható csavarral. Az egyik ilyen, hogy a már jól bevált pusztító járvány ezúttal nem a hagyományos értelemben vett agyevő élőhalottakká változtatja a fél világot, ugyanis embereink zombijaink konkrétan nem haltak meg (legalábbis nem mind). A már jól ismert „tüneteket” természetesen ennek ellenére is produkálják, vagyis rothadnak, elképesztően buták és ha nem is agyakból, de mindenféle mozgó élőlényből előszeretettel táplálkoznak (vagyis emberekből is). A másik nagy csavar, hogy a járvány csak a tizennégy év felettiekre hatott, így a túlélőkké nem mások, mint a gyerekek váltak.

Hiába a jól ismert recept, Higsonnek sikerült valami szuper jót alkotnia a lerágott csontnak számító elemekből is. A legtöbb helyen ugyanis A legyek urát és a The Walking Dead-et említik a könyvvel kapcsolatban, ami engem ahelyett, hogy eltántorított volna, inkább még jobban meggyőzött arról, hogy adnom kell egy esélyt a könyvnek és milyen jól tettem!

Az alapötlet teszi ugyanis egyszerre morbiddá és zseniálissá a történetet. A zombik vs. gyerekek kombináció rettentően ütős, méghozzá úgy, hogy Higson egyáltalán nem finomkodik a könyvében: hiába látjuk alapvetően a gyerekek szemszögéből az eseményeket, semmi naiv, rózsaszín ködfelhővel nem igyekszik palástolni a rettentő valóságot, hanem undorítóan részletes leírásokkal teszi még valóságosabbá azt.

Ahogy a fülszöveg is írja, a túlélő gyerekek London különböző területein barikádozták el magukat. Főszereplőinkké az egyik ilyen gyerekcsapat tagjai válnak, akik Waitrose szupermarketet foglalták el és innen próbálnak meg mindent megtenni a túlélésükért. A cselekmény rögtön az elején két részre válik: az egyiken Kicsi Sam útját követhetjük végig, akit elrabolnak a felnőttek, majd nem sokkal később sikerül is megszöknie tőlük, a másik szálon pedig a Waitrose-os csapatét, akik egy felbukkanó új fiú, Jester javaslatára nekivágnak a lepusztult és veszélyes londoni utcáknak, hogy eljussanak a Buckingham palotába egy jobb élet reményében.

A cselekményszálak váltakozása nagyon jót tesz magának a történetnek. Kicsi Sam kalandos útja a már említett alkotások mellett bennem egy másik könyv olvasásélményét is visszahozta, méghozzá a Metro 2033 kötetekét. A metróvonalak vibráló csöndje és a feszültséggel teli tapintható sötétség igazán hátborzongató részét képezte az eseményeknek.
A fő szál is tartogatott meglepetéseket. Többek között ezért is figyelmeztetnék előre mindenkit, hogy csak okosan kedveljen meg karaktereket, mert hiába van szó gyerekekről vagy éppen főszereplőkről, Higson gond nélkül végez velük szép sorjában...
Itt látszik leginkább a hasonlóság a The Walking Dead-del. A csapat útja a Buckingham palotáig rendkívül eseménydús, de odaérve sem pihenhetnek. A túlélés mellett a legnagyobb hangsúly a szereplők és a csapatok egymáshoz való viszonyán van, a különböző eszméken és elveken, azon hogy meghatározzák önnön helyüket ebben az új világban.

Ez a filozófiai vonal talán a legérdekesebb része a könyvnek. Egy új és borzalmas világhoz való alkalmazkodás mindenkinek nehéz lenne, a gyerekek számára pedig még inkább. Az addigi gondtalan életük egy pillanat alatt a feje tetejére állt és kénytelenek olyan szerepet magukra vállalni, ami korábban ismeretlen volt számukra. Érdekes látni, ahogy magukra veszik azokat viselkedési formákat, amik a felnőttek sajátjai, s ahogy képesek elkövetni ugyanazokat a hibákat, amiket ők is.

A karakterek némelyike ezektől a vonásoktól rettentően szélsőséges lett. A hozott döntéseik gyakran megkérdőjelezhetők, de ettől válnak emberibbé és felnőttebbé (sajnos). Általában szoktam írni a karakterekről is külön, de itt most nehezemre esik. Mindegyikük hibázik, hoz helytelen és helyes döntéseket, de a "jók" határozatlan fellépése nem segített megkedvelni különösebben egyiküket sem. Akikben látok potenciált a jövőre nézve az Maxie és Blue, de azért egyetlen igazi kedvencem még így is akadt, aki egyértelműen Kicsi Sam (na jó, meg a Kölyök).

A kötet óriási csavarral zárul természetesen, ami talán előre is vetítődik a történet során. Rettentő nagy potenciált jelent ez, kiegészítve a számos nyitva hagyott kérdéssel, így nincs kétségem afelől, hogy még számos kalandban lesz majd részünk.

Összességében egy rettentően szórakoztató, eseménydús és feszültséggel teli disztópia a The Enemy, ami az ifjúsági címke ellenére is hajlamos morbid irányt venni, így az erősebb idegzetű, de leginkább gyomrú fiataloknak ajánlom, akik jól bírják az akció mellett a megrázó részleteket is. Az izgalom mindenesetre garantált, no meg a függővég is... ;) Erre azért mindenképp számítsatok! :)

vagy

Kedvenc idézetek:
"Az emberek bármire képesek a túlélésért." 
"A félelem jó dolog. Életben tart." 
"Most, hogy nincsenek dirigáló felnőttek, legszívesebben egész éjjel dorbézolhatnánk, piálhatnánk, cigizhetnénk. drogozhatnánk, sőt szexelhetnénk is. És egy csomó gyereket ismerek, aki ezzel kezdte. De amikor rettegsz, és a túlélésért küzdesz, az ilyen gondolatok egyenesen kirepülnek a fejedből." 
"(…) ha szomorú vagy, szomorú zene kell. Az hiányzik a legkevésbé, hogy valaki megpróbáljon felvidítani. Olyankor tudni akarod, hogy más is ugyanilyen nyomorultul érzi magát, és tudja, mit érzel. Így tudod, hogy nem vagy egyedül."
Nyereményjáték

Szerencsére elég sok ifjúsági és YA zombis regényt/képregényt adnak ki manapság, aminek a zombis regények és filmek rajongói igazán örülhetnek! Mivel mostani könyvünkben is hemzsegnek a bomlásnak indult testű, vérszomjas lények, úgy gondoltam, hogy vicces lenne, ha idézetek alapján próbálnátok kitalálni honnan származik az idézet!
Röviden: a feladatotok nem más, mint kitalálni, hogy melyik magyarul is megjelent, zombis (vagy hasonló élőhalottas) regényből idéztünk, és a helyes KÖNYVCÍMet beírni a dobozba.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány: “Fiatal, halott lány sántikál át az amúgy üres úttesten. Nagyon apró. Nem lehet több hétévesnél. A bokája csúnyán eltört, de elszántan húzza a lábát, míg el nem éri az ablakomat. Az üvegre teszi a tenyerét, és én is ezt teszem. A keze sokkal kisebb az enyémnél. Túl fiatal, túl gyenge ahhoz, hogy betörje a minket elválasztó akadályt, de vegytiszta vágyakozással bámul.”
a Rafflecopter giveaway Állomások:
01.26. - Könyv és más
01.28. - Nem félünk a könyvektől
01.30. - Ambivalentina
02.01. - Könyvvilág
02.03. - Hagyjatok! Olvasok!
02.05. - Kelly és Lupi olvas

Képek forrása: X X

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése