A Maxim Könyvkiadó jelentette meg Kass Morgan: Lázadók című regényét, amely a The 100 sorozat negyedik része és valószínűleg tényleg az utolsó. Befejeződik az évszázadok óta sugárfertőzött Földre száműzött fiatal “bűnözők” izgalmas és fordulatokban gazdag kalandja. Érdemes követni az állomásokat, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játékunk megfejtői között.
Eredeti cím: Rebellion
Nyelv: magyar
Fordította: Őri Péter
ISBN: 9789632619767
Eredeti megjelenés: 2016.
Magyar megjelenés: 2018.
Kötésmód: puhaborítós
Oldalszám: 288
Kiadta: Maxim Könyvkiadó
Fülszöveg:
Évszázadokkal azután, hogy atomháború pusztított a Földön, az emberiség az újjáépítésen fáradozik. Egy hónap telt el azóta, hogy további űrkompok érkeztek a bolygóra, és újabb kolonisták csatlakoztak a százakhoz. Immár azok a fiatalok vezetik a népüket, akiket korábban bűnözőknek tartottak.
A kolonisták és a földlakók éppen az első közös ünnepüket tartják, amikor mindenki megdöbbenésére idegenek egy csoportja megtámadja őket. Sokakat megölnek, foglyokat ejtenek, és fontos raktárkészleteket visznek el. Amikor a forrófejű Bellamy és megfontolt barátnője, Clarke észreveszik, hogy elrabolták Wellst, Octaviát és Glasst, megfogadják, hogy bármi áron, de kiszabadítják őket. Ám miközben az új ellenség nyomába erednek, egyre többször veszekednek, mivel képtelenek megegyezni abban, hogyan mentsék meg a barátaikat.
"Igaz, hogy a földet érésük óta sok mindennel meg kellett küzdeniük, most mégis úgy tűnt, mintha maga a bolygó is azt üzenné, amit Bellamy mormolt neki.– Isten hozott itthon!"
Vélemény:
...ugyanis úgy érzem, hogy a négy könyv közül a Lázadók lett az eddigi talán legjobban sikerült. (Amivel valószínűleg nem mind értünk egyet, de ez nem is akkora baj. :) Természetesen nem állítom, hogy tökéletes könyvről van szó, mert tele van logikátlansággal, klisével és kapkodással, de mégis szerethető, izgalmas és továbbra is nagyon adja az disztópikus és poszt-apokaliptikus hangulatot.
A Lázadókkal egy újabb sorozat utolsó részéhez érkeztünk. Egy kicsit sajnálom, hogy ismét el kell búcsúznunk egy jó sorozattól, de vigasztal azért a tudat, hogy bármikor levehetem majd őket a polcról és visszatérhetek hozzájuk. Sokakkal ellentétben ugyanis én megkedvelt a The 100 könyv verzióját, még ha minőségben alul is múlja a mozgóképes társát. Külön öröm, hogy míg korábban csak külső szemlélőként és játékosként követtem a kapcsolódó Blogturnékat, idén már egyike lehetek azoknak, akik elhozzák nektek a negyedik részt! Ráadásul az egyik legjobbat...
...ugyanis úgy érzem, hogy a négy könyv közül a Lázadók lett az eddigi talán legjobban sikerült. (Amivel valószínűleg nem mind értünk egyet, de ez nem is akkora baj. :) Természetesen nem állítom, hogy tökéletes könyvről van szó, mert tele van logikátlansággal, klisével és kapkodással, de mégis szerethető, izgalmas és továbbra is nagyon adja az disztópikus és poszt-apokaliptikus hangulatot.
Most muszáj egy kicsit spoileresen beszélnem a könyvről, mert anélkül nem sok mindent értenétek... Szóval a Lázadók története tökéletesen össze van foglalva a fülszövegben, nagyjából ennyi is a történet. A kolonisták és földlakók táborába idegenek törnek be és viszik magukkal néhányukat, lényegében azért, hogy aztán agymosott szektásokat csináljanak belőlük. Ezzel meg is kapjuk az első kliséhalmazt, amivel igazából nem is lenne gond, csak a körülmények mégis kissé irreálissá teszik. A cselekmény nagyon rövid időintervallumban játszódik, ezért érthetően feszes tempót diktál, de sajnos ez kihat mindenre, amit a szereplőink tesznek, például hogy pár nap alatt az erőszakkal elrabolt emberek nem fognak egyből behódolni és fejet hajtani az elkövetőknek, pláne nem a könyvben szereplő, nem túl agresszív bánásmód mellett. Szóval ez egy jó cselekményszál önmagában amúgy, csak sajnos nem sikerült teljes mértékig kihasználni. A háttérinformációk a szekta kapcsán szintén nem épültek be elég jól a történetbe és bár önmagában súlyos cselekedeteik és hagyományaik vannak, valahogy mégis súlytalanná vált tőle a mondanivaló, amit próbált átadni az írónő.
A feszes tempó számlájára írható a kiszámíthatóság is. Sajnos úgy érzem Kass Morgannek nagyon meg volt kötve a keze, ha tartalmilag nem is, de oldalszámilag mindenképp. Emiatt születhettek meg azok a kissé abszurd jelenetek, amikben a szerencsének köszönhetően halad előre a történet és sajnos ebből nagyon sok ilyen volt. Szerencsére találnak szereplőink egy fegyverraktárat, szerencsére pont vannak a folyónál a remélt meneküléshez csónakok, szerencsére épp jófelé menekülnek mindig embereink, hogy aztán ezzel újra egymásra találjanak... Ez főleg az utolsó oldalakon, a végjátéknál volt rendkívül szembeötlő, sőt már kissé zavaró.
És igazából mindez azért zavart, mert úgy érzem Kass Morgan rettentő sokat fejlődött a négy könyv során. Az elején még idegennek éreztem, mintha ő sem érezné magáénak a könyveit, de aztán szép lassan, könyvről könyvre láttam rajta a változást és ez erre a részre vált a legszembeötlőbbé. Remélem a jövőben még lesz lehetősége írni, olyan regényt is, ami teljes mértékig az ő szellemi terméke.
Wells már nem váltott ki belőlem olyan heves ellenérzéseket, mint az első kötet során, de még mindig nem vált kedvenccé. Ettől függetlenül is az ő szála lett, az egyik legjobban sikerült: akció dús és pörgős. A helyére Glass lépett, aki egy tipikus ostoba szőke módjára volt képes viselkedni, noha részben érthető volt a dolgokhoz való hozzáállása, a cselekedetei mégsem jelentettek megoldást semmire. Szerencsére ő is rádöbben erre, de ettől még megkedvelnem nem sikerült sajnos.
A Clarke és Bellamy kettőse közötti kapcsolat ebben a részben jobban emlékeztetett a sorozatbelire és örültem, hogy valami konfliktus is van közöttük, nem csak a rózsaszín idill. Természetesen én is a Bellarke fanok táborát erősítem, így ez a könyv is, mint ahogy a korábbiak, pótolja azt az űrt, amit a sorozat hagy maga után, nem is kicsit. Az utolsó jelenetükért már megérte ez az egész!
Octavia számomra a kérdéses tényező. Tőle kapunk egy szerintem abszolút nem odaillő karakterfejlődést. Nem vagyok ellenére az LMBT-szálnak sosem, de jelen esetben ezt nem tudtam hova tenni, nem tudtam miért és egyáltalán minek kellett bele hirtelen ez a csavar. Már volt egy meleg párja a könyveknek, az volt hát a baj, hogy ők nem igazán főszereplők? Kicsit erőltetettnek éreztem mindenesetre ezt a hirtelen váltást.
Összességében tehát abszolút nem bántam meg az olvasást. Valószínűleg már nem én vagyok a korosztály, de lévén, hogy nem a kákán is csomót kategória vagyok amúgy sem, így nagyon élveztem az olvasást, izgalmas volt és pörgős, tipikusan az a pihentető kategória, amikor már mindenből eleged van és lazítanál egy kicsit. Sajnálom, hogy ezzel vége a történetnek, de örültem, hogy részese lehettem!
vagy
Kedvenc idézetek:
"Nincs is annál jobb, mint egy gyilkos, akinek piros szalag van a hajában!"
"Én az egész lényedet szeretem, Bellamy Blake."
NYEREMÉNYJÁTÉK
Játékunk azoknak szól, akik olvasták az előző részeket és ismerik a könyves karaktereket! A feladat annyi, hogy egyetlen mondat alapján ismerjétek fel a keresett személyt, és írjátok be a nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.
Feladvány: A keresett személy: Állandóan rábízzák a gyerekek felügyeletét.a Rafflecopter giveaway Állomások:
12.31. - Kelly és Lupi olvas
01.02. - Nem félünk a könyvektől
01.04. - Sorok között
01.06. - CBooks
01.08. - Deszy könyvajánlója
Képek forrása: X X
>> nemfelunkakonyvektol @ gmail.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése