Winston Graham: Ross Poldark + Nyereményjáték

A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából megjelent a lassan klasszikussá vált Poldark család első része a Ross Poldark. Hallhattatok már róla, sőt lehet láttátok valamelyik filmet vagy sorozatot, de mint legtöbben tudjuk a könyv élménye kárpótolhatatlan...

Gyertek és kövessétek a blogturné állomásait és ismerjétek jobban meg a könyvet! Sőt, ha játszotok tiétek lehet a könyv egyik példánya!

Eredeti cím: Ross Poldark

Nyelv: magyar

Fordította: Komáromy Rudolf

ISBN: 9789634574354

Eredeti megjelenés: 1945.

Magyar megjelenés: 2018.

Kötésmód: puhaborítós

Oldalszám: 482

Kiadta: Könyvmolyképző

Fülszöveg:

Winston Graham nagyívű családtörténete mindmáig lebilincseli az olvasókat.

Az amerikai függetlenségi háború vérzivatarából szülőföldjére, Cornwallba hazatérő főhős alig várja, hogy viszontláthassa szeretteit. Öröme nem sokáig tart: édesapja meghalt, a családi birtok ebek harmincadjára jutott, kedvese eljegyezte magát Ross unokatestvérével, Francis Poldarkkal. A környék keservesen tengődő bányászai és gazdálkodói iránti együttérzése azonban arra indítja Poldarkot, hogy magához vegyen egy vásártéri csetepatéból megmentett, kiéhezett teremtést – ezzel a cselekedetével pedig végérvényesen megváltoztatja saját életét…

"– Ross!

– Tessék, virágom?

– Már megint virágom – mondta az asszony.

– Ma este szólítottak virágnak és virágszálnak. Remélem, néhány év múlva nem termésemnek fognak becézni."

Vélemény:

Az a helyzet, hogy én eddig valószínűleg szatyorban éltem, mert csak akkor hallottam először a Poldark-sorozatról, amikor Deszy az oldalán hírt adott az Aidan Turner-féle feldolgozásról, aztán magának a könyvnek a várható magyar megjelenéséről... És hát igazából valószínűleg, ez a legfőbb oka annak, hogy nem ismertem már korábban is, hiszen most került csak kiadásra elsőízben a kötet. Máskülönben ugyanis már biztos felfedeztem volna magamnak, mert bár kissé hihetetlennek tűnik és a blogból, meg a jelenlegi olvasmánylistámból nem látszik elsőre, de odáig vagyok a hasonló stílusú könyvekért, vagyis a klasszikus, történelmi romantikusokért. Így hát izgatottan vártam a magyar megjelenést...

Mondanom sem kell, hogy végül imádtam! Főszereplőnk Ross Poldark épp hazaérkezik Amerikából szülőföldjére, a zord Cornwallba, ahol azzal kell szembesülnie, hogy édesapja meghalt, a menyasszonya, Elizabeth eljegyezte magát az unokatestvérével és mindenki távolságtartón fogadja. Otthonában se lelheti örömét, ugyanis a két hanyag szolgálójának köszönhetően a háza szinte romokban. A helyzete reménytelenségét egyfajta sztoikus nyugalommal fogadja, de nem tétlenül: határozottan lép fel és kézbe veszi a saját házával kapcsolatos munkálatokat, a környék bányászainak életét és még egy különös gyermeket is gondjaiba fogad, egy toprongyos lányt, akit az egyik falubeli útján szed össze, hogy aztán szolgálójává tegye és ezzel kiragadja addigi nyomorúságos életéből...

A kötet stílusát tekintve számomra kicsit a Jane Austen könyvek hangulatát idézi, hiszen korban csak pár tíz év lehet a különbség. Ami miatt mégis más ez a történet, az annak köszönhető, hogy 1945-ben íródott (az 1800-as évek eleje helyett) és nem egy nő, hanem egy férfi, Winston Graham tollából származik. A jelentős korkülönbség és az író neme is tehet arról, hogy hiába a történelmi romantikus címke, mégis egy ízig-vérig mainak érződő, érzelmileg nyitottabb, ám mégis realisztikus és érzelmes könyvet olvashatunk. Megpróbálom ezt egy kicsit jobban is megmagyarázni, mert úgy érzem ebből aligha vehető ki, hogy mire gondolok... :)

Jane Austen köteteire a lassú folyás, az eseménytelenség jellemző. Az általa megteremtett milliőt áthatja korának szelleme, minden sora visszafogott, a hangsúly az embereken és a jellemükön van, ahol soha sem láthatunk tisztán a szavak és az érzelmek mögé, legalábbis mindig érzékelünk egyfajta távolságtartást.

Grahamnél ellenben, bár visszaköszön a mértékletesség, de mégis sokkal eseménydúsabb jeleneteknek lehetünk tanúi. Talán ez jórészt magának a munka világának is köszönhető, ugyanis Ross Poldark nem született bele pusztán a jóba és gazdag létbe, a megélhetéséért, a jobb életmódjáért ugyanúgy meg kell dolgoznia, mint a környék bányászainak a saját létük fenntartásáért. A kidolgozott karakterekben viszont itt sincs hiány, a különbség abban rejlik, hogy a modern kornak és a férfiúi habitusnak köszönhetően egy sokkal nyitottabb, érzelmesebb módon tárul elénk a történet. Ha másként akarnám megfogalmazni, akkor ez a könyv olyan, mintha beleshetnénk a Büszkeség és balítélet két szereplőjének, Mr. Darcynak és Elizabethnek magánéletébe az esküvőjük után, amikor már nem követi őket az író tovább és közvetlen stílusukkal, őszintén és szabadabban társalogva láthatnánk őket viszont. Ez a közvetlenség sugárzik Ross kapcsolataiból és nem csak azokból, amiket a hozzá közel állókkal ápol...

Ez az egyik legfőbb oka, amiért imádtam a Ross karakterét. Az elsőre merev és távolságtartó jelleme ellenére egy gondoskodó, szerető, kedves és igazságos férfiról van szó, kicsit olyan mint Mr. Darcy, csak egy fokkal modernebb kiadásban. Nem mondanám persze, hogy tökéletes, mert neki is vannak hibái, de képes ezekből tanulni és sokat változik már ennek a kötetnek a során is.

Egészen eddig kerültem másik fontos főszereplőnket, a gyermeket, akit Ross gondjaiba fogadott, vagyis Demelzát. Sajnos innen elkerülhetetlen, hogy kissé spoileresen beszéljek róla, de a következő bekezdéstől már nyugodtan folytathatod az olvasást, ha zavar ez a kis cselekményrészlet... :) Demelza azért kerül a cselekmény középpontjába, mert ő lesz az, akinek köszönhetően Ross-t a szájukra veszik a falubeliek. Az akkor még nem létező viszonyuk széles körben beszédtémává válik a környékbeliek között, hogy aztán végül be is teljesítsék majd ezeket a pletykákat. Demelza egy kis műveletlen, ám nem buta tizenévesként kerül az akkor huszonhárom éves Ross házához. Már ekkor rajtuk köszörülik néhányan a nyelvüket, aztán az évek múlásával egyre több pletyka kezd keringeni. Demelza lassan érett nővé cseperedik, aki Ross mellett igazán kiművelődik és rájön arra is, hogy számára milyen fontos a férfi. A kettejük története egy alapvetően nem kívánt házassággal tetőzik be, de rövid idő elteltével mégis egymásba szeretnek. Imádtam ezt a lassan kibontakozó szerelmet végigkövetni, ami pedig mindent vitt, azok a kettejük közötti szócsaták. Vidám, közvetlen és szeretetteljes csipkelődések, amelyeken nem egyszer sikerült hangosan felkuncogni, hogy aztán a szívem vajként olvadjon el... (De komolyan!) (Vicces tény, hogy először figyelmetlenségem okán teljesen kiakadtam a kettejük közötti óriási korkülönbségen, aztán mivel nem hagyott nyugodni, így utánanéztem és kiderült, hogy csak tíz évről van szó... :))

Demelza története kicsit a Pygmalionra emlékeztet amúgy (avagy a My Fair Lady-re, vagy A csaj nem jár egyedülre...), szép példaként arra, hogy nem eleve elrendeltetett az életünk, hogy nem az határozza meg mik/kik vagyunk és mivé/kivé válunk, ahova születtünk. Részben másoknak, de jó részt magunknak köszönhetően jobbá válhatunk és magasabbra emelkedhetünk, akár értelemben, akár rangban.

Számos karakter és eseményszál van még, amit ki tudnék emelni. Ross legkedvesebb unokatestvérének, Veritynek a keserédes története ugyanúgy megállná önmagában a helyét, mint Elizabeth és Francis kapcsolata, de ugyanígy a bányászcsaládok élete is. Mindegyikükben rejlik egy teljes egész könyv, így kíváncsian várom azt is, hogy a későbbiekben az ő sorsuk hogyan alakul. A Poldark Saga nem mellesleg 12 kötet hosszúságú, így minden esély megvan rá, hogy teljesüljön a kívánságom... :)

Nem is nyújtanám tovább ezt a bejegyzést... Összegzésként viszont el kell mondanom, hogy a 2018-as évem egyik abszolút kedvencévé vált a könyv, a maga borongós komorságával, a romantikájával, az emberi karaktereivel és a festői jelenetekkel (igen! igen! arra a jelenetre gondolok, amikor kicsónakáztak a halászhajókhoz! <3). Mondanom sem kell, hogy rettentően várom már a folytatást és remélem, hogy Demelza még idén újra visszatér közénk! :3

OLVASS BELE!

vagy

Ha felkeltette az érdeklődésed a könyv, megrendelheted innen!

Kedvenc idézetek:

"– (…) A legnagyszerűbb dolog, ha az embert szereti valaki, és viszontszeretheti azt." 

"– (…) A zén fejemen egy nyüzsegőt se talássz. Demelza jól megnézte magának.

– Ja – mondta –, de hajat se." 

"(…) mire jó a holnapot fürkészni, ha az embernek a ma tölti ki minden idejét, minden energiáját és olykor minden félelmét?" 

"Minden ember ugyanúgy jön a világra: nem létezik olyan kiváltság, amit nem maguk az emberek eszeltek ki." 

"Valaki – egy latin költő – úgy határozta meg az örökkévalóságot, hogy az nem más, mint hogy az élet egész teljességét, múltat, jelent és jövendőt egyetlen pillanatban, itt és most ragadjuk meg és vesszük birtokba."

Nyereményjáték

A Poldark család története hosszú évtizedeket váratott magára mire itthon is olvashattuk. Mostani játékunkban ismert regényeket és íróikat kell kitalálnotok, amik jellegükben vagy helyszínileg kapcsolódnak a Poldark család történetéhez és kivétel nélkül legalább egyszer megfilmesítették őket. Az állomásokon a filmekből láthattok képeket, persze nem mindig a jelenlegi legismertebből, de ha már megvan a cím nektek nincs más dolgotok, mint beírni a Rafflecopter megfelelő dobozába az író nevét és a mű címét, esetleg a sorozat címét.

(Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket minden esetben e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

A kép:

a Rafflecopter giveaway Állomások:

01.21. - Insane Life
01.23. - Betonka szerint a világ...
01.25. - Nem félünk a könyvektől
01.27. - Zakkant olvas
01.29. - Nem félünk a könyvektől - extra
01.31. - Kristina blogja
02.02. - Deszy könyvajánlója

Képek forrása: X X X