Sara Raasch: Hó, mint hamu

 Eredeti cím: Snow Like Ashes
Nyelv: magyar
ISBN: 9786158029438
Eredeti megjelenés: 2014.
Kötésmód: puhatáblás
Oldalszám: 496
Kiadta: Twister Media

Fülszöveg:

Leendő hős

Vajon Meira képes megmenteni azt a világot, amit soha nem ismert igazán?

TIZENHAT ÉVE annak, hogy a Tél Királyságát megszállta az ellenség; lakóit rabigába hajtották. Varázslat és uralkodó nélkül maradtak. A télieknek nem maradt más reményük a szabadságra, mint a nyolc túlélő, akiknek valahogyan sikerült elmenekülniük, és akik a lehetőségre várnak, hogy visszacsempészhessék a Tél varázslatát, és újjáépítsék a birodalmat.

Meira nagyon kicsi volt, amikor Tél vereséget szenvedett és ő elvesztette a szüleit. Menekültként élt, a téliek tábornoka, Sir lett a gyámja, ő pedig harcosnak nevelte. Meira szerelme legjobb barátja, a leendő király, Mather; a fiatal lány pedig mindent megtenne azért, hogy Tél birodalmának hatalma helyreálljon. Így hát, amikor a kémek felfedezik, hol őrzik azt az ősi medaliont, amelynek segítségével visszakaphatnák a varázserejüket, Meira elhatározza, hogy maga indul a keresésére. Magas tornyokra mászik, ellenséges katonákkal harcol; valóra vált régi álma. Ám a küldetés nem a tervek szerint alakul, és Meira hamarosan gonosz varázslat, veszélyes politika, fortélyos üzelmek világában találja magát… és végül rádöbben, hogy sorsa felett nem ő rendelkezik… és ez mindig is így volt.

"– A legnagyobb hóvihar is egyetlen hópehellyel kezdődik."

Vélemény:

Nagyon örülök, hogy adtam egy esélyt ennek a könyvnek, mert nagyon pozitívan csalódtam benne! Öröm volt újra fantasyt olvasni, ami meglepően kreatív volt, nem egy már ismert világ gyatra másolata, hanem valami új, még ha nem is volt tökéletes…

Mert nem volt az, lehetett volna még csiszolni rajta, de nem tudok felhozni szarvas hibákat. Nagyon szórakoztató volt, szerettem az Évszak-királyságokat, amit az állandó évszakok uralnak, a világ többi királyságát és hogy mindezt átitatja a mágia, amiért, amivel és ami ellen évszázadok óta küzdenek az emberek. Sokszor van az, hogy ha olyan fantasyt olvasok, amit a közelmúltban adtak ki, akkor mindig a szembe ötlik a hasonlóság az igazi nagy klasszikusokkal. Itt szerencsére nem éreztem ez és ez határozottan hozzátett az értékéhez.

Sokak jegyezték meg negatívumként, hogy ők már előre sejtették a könyv csavarját, de én nekem őszintén szólva abszolút nem esett le. Lehet, hogy felületes olvasó vagyok ettől vagy szimplán csak az élvezetet hajtom, de engem nagyon meglepett a végkifejlet, egyáltalán nem számítottam a történet ilyen alakulására. Amúgy maga a sztori nagyon izgalmas volt, kicsit néhol lehetett volna bőbeszédűbb is az írónő, de külön meglepő volt, hogy milyen élvezetesen volt képes visszaadni például a harcos jeleneteket is.

Az írónő amúgy szépen és kifejezően tud írni, néhol voltak gondjaim a kötőjellel-vonjunk-össze-szavakat dologgal, de ez legyen a legkisebb gond. Hiszen mindezeken túl nagyon szép gondolatokat fogalmaz meg az önazonosságról, a hazaszeretetről és bajtársiasságról.

Szerettem a szereplőket, bár lehettek volna kidolgozottabbak is. Ezt a könyv rövidségére fogom, hiszen bár mondhatjátok, hogy 400+ oldal volt, azért a tördelés elég sokat hozzátett ehhez. Lehetett volna kisebb betűkkel, sorközzel és margókkal operálni és több beltartalommal szolgálni.
Az elején gyakran zavarba volt az idegen szavaktól, főként a nevekkel: nem mindig tudtam beazonosítani, hogy épp férfiről vagy nőről van e szó. A főszereplőnk Meira egy nagyon jó karakter volt, még akkor is, hogy ha kicsit őt is kidolgozatlannak éreztem. Egy belevaló csaj, aki keresi a helyét a világban és bizonyítani akar mind magának, mind a környezetének. Aztán ott van Mather, a leendő király akit az elején nagyon kedveltem, de a történet végére már szinte abszolút nem érdekelt. Helyette jött egy másik herceg, Theron, aki hozta magával a szerelmi háromszöget. Aminek külön örültem, hogy a háromszög jelenléte ellenére, mégsem erre volt kihegyezve a történet, így nem az állandó szenvedésekről kellett olvasni, hanem sokkal izgalmasabb részek kaptak hangsúlyos szerepet, úgymint a gonosz uralma alatt álló birodalmat, a mágia eredete és története, illetve Tél ország népének sorsa.

A történet nyitott befejezést hagyott maga után, egyértelmű a folytatás, amit én már nagyon várok! Minden kis hibája ellenére egy nagyon olvasmányos, izgalmas és könnyed fantasyt kaptunk, amiben sok potenciál van még és kíváncsi vagyok a szereplők sorsának alakulására.

A borító:

Hát először is: gyönyörű! Nyilvánvalóan elsőként ez fogott meg, alig bírtam betelni vele. Az elolvasás után is nézegettem még párszor és akkor esett le, hogy az nem egyszerű kör formájú minta, ami magába foglalja 'Télországot' és 'Tavaszföldet', hanem az egy csakram!! Zseniális!!

Kedvenc idézetek:

"A félelem olyan mag, amit ha egyszer elültetnek, megállíthatatlanul elburjánzik."

"Egy napon majd nem csak sötétben búvó szavak leszünk." 

"(…) van úgy, hogy ha hiszünk valamiben, ami nálunk hatalmasabb, segít eljutni arra a pontra, ahol elég, ha önmagunk vagyunk; (…)." 

"– Egyszerre csak egy lépést – mondja Sir. Tekintetünk találkozik. Látom, mennyire fáradt, mennyire rémült. – A jövő lépésenként épül."