A Twister Media kiadónál jelent meg Martin Kay Eastern című regénye. Yuko és Vajk különleges világban játszódó történetét egy hat állomásos, interjúval bővített blogturné keretében ismerhetitek meg. Kövessétek a játékunkat is, mert egy helyes megfejtő megnyerheti a Twister Media által felajánlott nyereménykönyvet!
Nyelv: magyar
Illusztrálta: Megyeri Manó
ISBN: 9786155631672
Eredeti megjelenés: 2018.
Megjelenés dátuma: 2018.
Kötésmód: puhaborítós
Oldalszám: 400
Kiadta: Twister Media
Fülszöveg:
A Titánokkal vívott háborúban porrá lett földön Yuko hírhedt törvényen kívüli. Az elárvult lányt már csak szíve haragja élteti. Konok kitartással űzi Corbent, a gyűlölt zsoldosvezért, hogy elégtételt vegyen élete megnyomorítóján. Útja során nem várt társaságba botlik nővére egykori kedvese személyében. Vajk, az életunt kalandor egyetlen célja, hogy felderítse szerelme halálának körülményeit. Az elkövető nyomai a rettegett zsoldossereghez vezetnek.
Yuko és Vajk kényszerű szövetséget kötnek, hogy kézre kerítsék Corbent, a rájuk leselkedő veszélyek mellett azonban saját démonaikkal is meg kell küzdeniük. Hiába a kettejük között kibontakozó érzelmi kötelék, ha a zsoldosvezéren való elégtételt más módon képzelik el. Vajon sikerül felülkerekedniük önös érdekeiken egymás javára?
"– Hová, hová, szépségeim? Melyikteknek tépjem le elébb a pelenkáját?– Álmodozz csak, zsírpogácsa! – kiáltotta vissza Yuko zsigerből jövő daccal."
Vélemény:
Martin Kay derült égből villámcsapásként tűnt fel számomra és aztán ezzel a sebességgel is tarolt le mindent. Nagyon ritkán olvasok el teljes egészében beleolvasókat, mert rettentően zavar, ha aztán sokáig nem jutok hozzá az adott könyvhöz, itt mégis kivételt tettem és pillanatok alatt a végére is értem. Ezután persze átkozhattam is magam, hiszen tudtam, hogy egy ideig még nem lesz kezemben a folytatás... Már abból a harmincegynéhány oldalból is leszűrtem, hogy ez bizony egy nekem való lesz!
És nem csak a beleolvasó volt végül nagyon jó, hanem a folytatás is... Ezt azért hangsúlyozom ki, mert ahogy többször is említettem korábban, a magyar szerzők nálam gyakran tabuk, ugyanis sokuknak lehetne csiszolni még az írásmódján, gyakran elolvasni se bírom az adott könyvet, vagy pedig végigszenvedem, de aztán véleményt már inkább nem nyilvánítok... Ezzel a hozzáállással viszont rengeteg jó könyvtől estem el korábban, ebben teljes mértékig biztos vagyok, így bizonyos kiadók irányába igyekszem nyitott lenni és esélyt adni az általuk újonnan bemutatott magyar szerzőknek. Pont ennek köszönhetem azt, hogy egy fantasztikus élményben volt részem az Easternnel együtt.
Pedig amikor először megláttam a könyv borítóját és címét, akkor még szkeptikus voltam. A western nem a kedvenc műfajom és az animék/mangák világában se mozgok igazából otthonosan. Pár film, amit végignéztem és néhány megkezdett sorozat a teljes repertoárom, de az a tipikus rajongás elmaradt. Tartottam tőle, hogy ez kicsit rányomja majd a bélyegét az olvasásélményre, de végül nem történt meg.
Egy rendkívül jól felépített poszt-apokaliptikus környezetbe csöppenünk, ahol a western hangulatot egy kis orosz és jó adag japán hatás szövi át. Imádom azokat a regényeket, ahol a modernitás és a relatíve elmaradottság ötvöződik: amikor egy régi világ romjain új élet sarjad, de megmarad a modern eszközök egy része is, amik aztán érdekes elegyet alkotnak a visszamaradott technikával. Az Eastern is ennek a világépítésnek a lehetőségeit használja ki és ráadásul csak fokozatosan vezet bele bennünket: legyen szó minden előzetes figyelmeztetés nélkül felbukkanó helikopterről, fényképezőgépről, gépfegyverekről. Ezekből a tárgyakból pedig szerintem már az is kitűnik, hogy egy igazán akciódús, pörgős történetről van szó.
Két főszereplőnk Yuko és Vajk különböző személyiséggel és stílussal rendelkezik, de azonos célért küzdenek. Mindketten végezni akarnak azzal a zsoldosvezérrel, aki tönkretette korábbi életüket. Yuko egy kemény, ám kissé meggondolatlan és meglehetősen szabadszájú fiatal lány, aki ifjú kora ellenére már nagy hírnevet szerzett azzal, hogy amerre jár, hullahegyeket hagy maga után. Ezzel szemben Vajk tökéletesen az ellentéte: egy nyugodt és melankolikus figura, akinek korábbi élete csupa rejtély. A közös kalandot visszaemlékezések színesítik, amelyekkel egyre többet tudunk meg a két szereplő múltjáról és magáról a világról is, ám közel sem eleget. Én nagyon hiányoltam egy kicsit részletesebb ismertetőt a múltról, hogy hogyan jutott a világ a mostani állapotába, hogy pontosan kik is voltak a fülszövegben is említett Titánok, egyáltalán ők valami különleges valakik voltak-e vagy miért harcoltak, hová lettek? Ugyanez igaz a szereplők múltjára is, sejtetések és kevéske információ elcsöpögtetése után végül alig tudunk meg valamit. Sok elvarratlan szál is maradt, amire remélem a következő részben választ kapunk majd (mert igen, az Eastern is a folytatásos regények közé tartozik és remélem miharabb jön is a következő rész! :)).
Visszatérve a két főszereplőre... Imádom a közöttük lévő kapcsolatot! Szeretem, ahogy hatnak egymásra, ahogy Yuko egyre inkább felenged és ahogy mindketten nyitni kezdenek a másik felé. Amikor már nem csak az egyik függése a másiktól dominál, hanem a közös érdekek. És a legzseniálisabbak a csipkelődéseik. Alapból is imádom Yuko beszólogatós stílusát (lásd a fentebbi idézet is egyből kedvenc lett), de a kettejük közötti adok-kapok annyira természetes és vicces, hogy nem lehet nem szeretni..
A természetesség és gördülékenység amúgy az egész könyvre jellemző. A jól megírt párbeszédek megfelelő mennyiségben vannak, egyensúlyban a leírásokkal és jól ékelődnek be közéjük a visszaemlékezések is. Ezt azért is tartom fontosnak megjegyezni, mert a magyar szerzők nagy része pontosan erre nem képes, nem tudja beszéltetni a karaktereit, ezáltal pedig rendkívül nehézzé és kevésbé olvasmányossá teszi az írását.
Egy apró negatívumot azért kiemelnék, mégpedig hogy nem mindig éreztem a könyvet "lánybarátnak". Ahogy fentebb is írtam, imádom az akciót, akár a harcokat és a keményebb, véresebb jeleneteket, s nem zavar a katonás és háborús környezet sem, viszont bár végül rájöttem, hogy a Hind egy légijármű, önmagában a márkanév (már ha lehet ezt így nevezni) nekem abszolút nem mondott semmit és ha esetleg mögé került volna, hogy egy "harci helikopter", akkor a lelki szemeim előtt is könnyebben sikerült volna képet alkotnom róla. Ez nem csak itt, de más járművek és fegyverek esetén is előfordult. Nekem sajnos nem ment olyan természetesen ez alapján elképzelni az adott tárgyat, mint valószínűleg a férfi társaimnak...
A végére hagytam a kötet kulcsfontosságú ismérvét, az illusztrációt. Őszintén szólva nem is igazán rémlik, hogy mikor olvastam hasonló könyvet, az is lehet, hogy soha. Ennek az lehet az oka, hogy hazánkban talán az első képviselője annak a stílusnak, amit a japán fiatalok már jól ismernek, vagyis a 'light novel'-nek. Ezek az úgymond "könnyű regények" átmenetet képeznek a japán képregények vagyis a mangák és a könyvek között: a történetet belső illusztrációk egészítik ki. (Bővebben itt!) Az Easternben látható grafikákat egy nagyon tehetséges fiatal művész, Megyeri Manó alias Naka készítette, aki amúgy autodidakta módon tanulta ki a szakmát. Imádtam ezeket a rajzokat és mindig vissza kellett fognom magam, hogy ne lapozzak előre és lessem meg, mi van a következő képen. Biztos vagyok benne, hogy ennek is köszönhetően emelkedik ki az Eastern a mostanában kiadott hazai regények közül.
Összességében imádtam ezt az egyszerre komor és vidám, akciódús történetet, a disztópikus világképével, a szerethető karaktereivel és a csodás illusztrációval együtt. Viszont én is, ahogy az író is a végére tartogattam a leggonoszabb dolgot: a csavart! Az utolsó lapok egy olyan fordulattal zárják le a történetet, ami garantáltan felültet majd nem csak minket, de a főszereplőket is arra a bizonyos érzelmi hullámvasútra. Biztos tűkön ülve fogod várni a folytatást, ahogy én is teszem!
vagy
Kedvenc idézetek:
"Hiába volt az elmúlt évek alatt egyedüli oltalmazója a magány, Yuko máris attól rettegett, mi lesz, ha visszatér."
" – Jegyezd meg, ha csak egy ujjal is hozzám érsz, halott ember vagy!(…)
– Jól van, majd horkolással jelzem, ha elhagyott minden aljas szándék."
"– Vigyorogj, tökfej! – rikkantotta a fülébe Yuko, mialatt könyökhajlatával megkapaszkodott a férfi gigájában. Még mielőtt Vajk bármit tehetett volna, a kamera pittyent egyet, és a lencse túloldalán örök mozdulatlanságba dermedt a kínos jelenet."
NYEREMÉNYJÁTÉK
A történet egy kitalált westernvilágban játszódik, így a mi játékunk is ehhez kapcsolódik. Minden blogon találtok egy képet egy olyan filmből, ami a western világában játszódik. A feladat, hogy ezeknek a filmeknek a címét kitaláljátok és a Rafflecopter megfelelő mezőjébe beírjátok.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A kép:
12. 15. - Nem félünk a könyvektől
12. 17. - Ambivalentina
12. 19. - Kelly & Lupi olvas
12. 21. - Könyv és más
12. 23. - Hagyjatok! Olvasok!
Képek forrása: X
Köszönöm a lehetőséget!
VálaszTörlésAz Eastern folytatása 2020 őszén érkezik! Ha szeretnétek többet megtudni a regényről, kíváncsiak vagytok a műhelytitkokra, akkor kövessetek az alkotói oldalamon: https://www.facebook.com/martinkaywrites/