A Vér és csont gyermekei bombaként robbant be a YA könyvek piacára. Nem csak gyönyörű borítója, hanem egyedi, afrikai kultúrára építő világa is magával ragadta a fantasyrajongókat. Nem véletlen, hogy több, mint 48.000 értékelés mellett jelenleg is 4,2 fölötti a tetszési indexe Goodreadsen, és a nemrég elindult idei Goodreads Choice Awards egyik esélyese.
November 5-től a Blogturné Klub is elindul, hogy megismerje a Vér és csont gyermekeit. Ha ügyesek vagytok, ti is megnyerhetitek a Maxim Kiadó által felajánlott három példány egyikét.
Eredeti cím: Children of Blood and BoneNyelv: magyar
Fordította: Sóvágó Katalin
ISBN: 9789632619712
Eredeti megjelenés: 2018.
Magyar megjelenés: 2018.
Kötésmód: puhaborítós
Oldalszám: 464
Kiadta: Maxim Könyvkiadó
Fülszöveg:
Megölték az anyámat. Elvették a mágiánkat. El akartak temetni bennünket. Ideje felkelnünk.
Zélie Adebola még emlékszik arra az időre, amikor Orisa földje zsongott a mágiától. Égetők gyújtottak tüzet, Árasztók terelték a vizet, és Zélie anyja, aki Arató volt, a lelkeket idézte. Ám minden megváltozott azon az éjszakán, amikor eltűnt a varázslat. Egy gonosz király megölette a mágusokat, megfosztva Zélie-t az anyjától, és a népét a reménytől. Zélie-nek most lett egy esélye, hogy visszahozza a mágiát, és visszavágjon a monarchiának. Egy szökevény királylány segítségével ki kell cseleznie és le kell hagynia a trónörököst, akinek eltökélt szándéka, hogy írmagját is kiirtja a varázslatnak. Orisa félelmetes hely, ahol hómándrucok portyáznak, és bosszúálló szellemek lapulnak a vizekben, ám a legnagyobb veszély talán maga Zélie, akinek nehéz megtanulnia, miként fegyelmezze a hatalmát – és egyre erősebb vonzalmát egy ellenség iránt.
"– Letapostál minket, hogy a vérünkön és a csontjainkon építsd fel a királyságodat. Ott tévedtél, amikor nem hagytál élni minket. Meg ott, amikor azt hitted, hogy sosem ütünk vissza!"Vélemény:
A legritkább esetben döntök egy könyvnél a borító alapján, de nem mondhatom, hogy nem szokott valamilyen mértékben befolyásolni. Jelen könyv esetében pedig tett arra, hogy felfigyeljek rá és azután nem hagyott nyugodni. Persze a fülszöveg, a hírneve és a csodálatos trailer, ami hozzá készült már meghozta a kedvet amúgy is hozzá, de féltem, hogy nem lenne most rá kapacitásom. Viszont minden alkalommal, amikor megláttam ezt a gyönyörű borítót, elfacsarodott a szívem, aztán végül kénytelen voltam beadni a derekam. Nem szalaszthattam el, ezt a lehetőséget...
...és milyen jól tettem! Egy rettentő különleges, izgalmas és egyedi világot sikerült megteremtenie az írónőnek, ami méltán vált népszerűvé az olvasók körében.
Belegondolva amúgy az olvasmányaim során nem igazán találkoztam még olyan könyvvel, ahol tisztán színesbőrű főszereplőkkel operált volna az adott mű. A Tamás bátya kunyhója volt az egyetlen ilyen olvasmányom, amit lehet kicsit merész összehasonlítani a Vér és csont gyermekeivel, de valójában sok hasonlóságot is mutat. A két könyv megjelenése között közel 130 év telt el és Tomi Adeyemi – aki amúgy Nigériából emigrált szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Amerikában – visszahelyezi történetét Afrikába és a fantasy világába csomagolja azt a társadalomkritikát, amit Harriet Beecher Stowe az amerikai rabszolgatartásról fogalmazott meg. Adeyemi részéről is erről van szó, ahogy a könyv végén lévő jegyzeteiből is kiderül: ez a történet az ő tiltakozása amiatt a rengeteg fájdalom, félelem és veszteség ellen, amit fegyvertelen és ártatlan fekete férfiak, nők és gyerekek szenvednek el nap mint nap az emberi és gyakran rendőrségi brutalitás jegyében. Mindkét mű alapját és tanulságát ugyanaz a gondolat jelenti, vagyis hogy még mindig gyakori, hogy különbséget az egyes emberek között és még mindig sokunkban tudatosítani kellene, hogy ugyanonnan származunk, a külsőségeink mögött ugyanolyan érző, gondolkodó lények vagyunk és szeretnünk, illetve becsülnünk kell egymást.
Bár a Vér és csont gyermekinek atmoszférája elképesztően kivételes és egyedülálló, ám Adeyemi a történetéhez amúgy számos más inspirációs forrást is felhasznált, például nagy hatással volt rá Az éhezők viadalából a 11-es körzet lakóinak ellenállása, a Harry Potter és az Avatar: Az utolsó léghajlító, de a valóságból is sokat merített, hiszen a könyvben található vallás a jorubák vallásán alapszik. (Bővebben ide kattintva olvashatsz róla több információt!)
Mindez azonban nem nyomja rá a bélyegét a könyvre, hiszen sikerült megtalálnia Adeyeminek a saját hangnemét, a saját stílusát és nincsenek benne áthallások a fentebb említett művekre.
Kicsit nehezen rázódtam bele ebbe a szokatlan világba amúgy, hiszen egy teljesen más, számomra eleddig szinte ismeretlen kultúra minden eleme egyszerre zúdul a nyakunkba az első oldalakon. Az idegen hangzású nevek, az épületek, a ruházkodás szavainak olvasásakor gyakran vakartam a fejemet, hogy miről is lehet szó... A legtöbbjéhez ugyanis elfogadtam volna egy lábjegyzetet, ami sokat dobott volna már az elején a vizuális élményen.
Nem sokáig siránkoztam persze ezen, mert a történet szinte egyből berántott, az első oldalaktól fogva biztosítva volt az izgalom és az akció.
Bár Zélie a főszereplőnk, nem mondhatnám azt, hogy erőteljesen rajta lenne a hangsúly. Ez a fejezetek tagoltságán is látszik, ugyanis majdnem mindegyik szereplő külön szemszöget kapott, ami persze nem szokatlan dolog, de az már igen, hogy ezek nagyon sajátos hangvételűek, jól elkülöníthetők egymástól az egyes karakterek. Ami pedig különösen tetszett a szereplőkhöz való hozzáállás, az egymáshoz való viszonyuk, ugyanis mindegyik testvér között erőteljes kapcsolat érezhető és Zélie sem egyedül, mindent feláldozva indul megmenteni a világot, amiben hisz, hogy aztán majd útközben csatlakozzon hozzá a segítség, hanem már az első fejezetekben ott van vele, a bátyja Tzain, aki kérdés nélkül társául szegődik és végig vele tart útján.
A feszültséget Amari hozza be a történetbe, aki a gonosz király lánya és ebből adódóan elsőre nem sok bizalomra ad okot, ám ő és a testvére is, a herceg Inan nagyon összetett karakterek, akik a Zélie-vel és bátyjával együtt a könyv végére elég szépen megfigyelhető jellemfejlődésen esnek át: ki pozitív, ki pedig negatív irányba.
Ami nem maradhatott ki ebből az ifjúsági regényből sem, az a szerelmi szál. Kivételesen nem háromszög, ami pozitívum, de azért nem is feltétlen éreztem volna szükségét. Nem mondanám viszont, hogy ez rányomja a bélyegét magára a történetre, hiszen amúgy az idilli és boldog világ itt nem jellemző, gond nélkül halnak meg emberek a lehető legdurvább és legvéresebb körülmények között.
Kárpótlás viszont ezért a csodásan megfestett, mágiával és varázslattal átszőtt vibráló környezet, tökéletesen ellensúlyozva az erőszakot.
Összességében egyértelműen imádtam ezt a könyvet, negatívumot szinte nem is tudok kiemelni, nem csoda hát, hogy már a filmes jogokra is lecsaptak. Amit még nem említettem, hogy természetesen már készül a folytatás, amit tűkön ülve várhatunk is, hiszen olyan elképesztően zseniális csavarral zárul a könyv, aminek a gondolata azóta sem hagy nyugodni. Garantáltan minden újra a feje tetejére fog állni!
Összességében egyértelműen imádtam ezt a könyvet, negatívumot szinte nem is tudok kiemelni, nem csoda hát, hogy már a filmes jogokra is lecsaptak. Amit még nem említettem, hogy természetesen már készül a folytatás, amit tűkön ülve várhatunk is, hiszen olyan elképesztően zseniális csavarral zárul a könyv, aminek a gondolata azóta sem hagy nyugodni. Garantáltan minden újra a feje tetejére fog állni!
Kedvenc idézetek:
"A bátorság nem mindig harsog, mondta azon a napon Mama. Az érték nem mindig ragyog."
"Az istenek még a legsötétebb időkben is ott vannak. Akár elismered a létezésüket, akár nem, mindig van egy tervük."
"A valóság ütni fog, fájón, kegyetlenül, engesztelhetetlenül."
"– Lehet ezer ember is a seregükben, de egyiküket sem támogatják az istenek. A mágia a mi oldalunkon van, ezért legyetek erősek, legyetek magabiztosak.– És ha minden gajra egy? – kérdezi Roën.– Csapjatok oda – válaszolom. – Mindennel, amitek van."
"Akkor minden ellenünk szólt. A józanság figyelmeztetett, hogy kudarcot vallunk. De mi újra és újra harcoltunk. Kitartottunk. Mindig felálltunk."
NYEREMÉNYJÁTÉK
Mostani játékunk megint a térképek körül forog. Bizonyára tudjátok - és majd látjátok is a könyvben -, hogy a Vér és csont gyermekei is megkapta a maga térképét.
Ezt a térképet 12 darabra osztottuk, és az egyes darabokat elrejtettük a turné 7 állomáson, egy-egy szóra linkelve. A feladat egyszerű: a Rafflecopter dobozban találtok 3 kérdést, a térképdarabok alapján ezeket kell megválaszolni.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Állomások:
11.05 - Deszy könyvajánlója
11.07 - Sorok között blog
11.09 - Olvasónapló
11.11 - Dreamworld
11.13 - Kelly és Lupi olvas
11.15 - Always Love a Wild Book
>> nemfelunkakonyvektol @ gmail.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése