Sylvain Neuvel: Ébredő istenek

Eredeti cím: Waking Gods
Nyelv: magyar
ISBN: 9789634193470
Eredeti megjelenés: 2017.
Kötésmód: puhaborítós
Oldalszám: 350
Kiadta: Agave Könyvek

Fülszöveg:

Egy ​ismeretlen, nem a mi világunkból származó robot jelenik meg Londonban. Kolosszális alakja az egész város fölé tornyosul, de nem mozdul. Vajon egy békés kapcsolatfelvétel vagy egy invázió előfutárával állunk szemben?

Minden gyereknek van rémálma. A kis Eva Reyesénél azonban csak az lehet ijesztőbb, hogy a halálról és pusztításról szóló apokaliptikus képek megvalósulni látszanak… 

Dr. Rose Franklinnek nincsenek emlékei az elmúlt pár évből. Az idegenek, akiknek dolgozik, azt mondják, hogy meghalt, és visszahozták az élők közé. Az égető kérdés azonban nem csak a hogyan, hanem a miért is… 

Kara Resnik és Vincent Couture egymásba szerettek a háború alatt, és azóta békére leltek. Ők jelentik az egyetlen védvonalat a Föld és aközött, ami feléjük tart. De egyelőre még ők sem tudják, hogy hazugságban élnek… 

A férfinak pedig, aki azt állítja, hogy mindenre tudja a választ, megvannak a saját indítékai. Vannak dolgok, amiket nem árulhat el, és vannak dolgok, amiket nem fog… 

Mindannyian egy epikus kirakó apró darabkái. Egy olyan rejtélyé, amit az idő keletkezése óta próbálunk megfejteni. Sylvian Neuvel még több izgalommal jelentkezik 2016 egyik legnépszerűbb sci-fijének folytatásában, és most sem okoz csalódást.

"– Időutazás! Persze, odahajtottam hozzá egy DeLoreannel, és megkérdeztem, nem volna-e kedve kocsikázni velem óránként száznegyvennel."

Vélemény:

Hogy én mennyire vártam a folytatást! Nagyjából egy év telt el az első rész óta, ami szintén brutális függővéggel ért véget, így nem volt meglepő, hogy hatványozott volt a várakozással töltött idő izgalma. És most mindenen túl egyből le is csaptam a folytatásra. Sajnos az első részt nem sikerült újraolvasnom előtte, de nem bírtam tovább a várakozást, muszáj volt nekikezdenem! Reméltem, hogy lesz legalább olyan jó a folytatás is, mint az első rész és hát...

...nem csalódtam! Tíz évet ugrunk a történetben és a relatíve nyugodt idillt megzavarja egy újabb Themisz-szerű robot felbukkanása, ami aztán újra felpörgeti az eseményeket... Egy sor új kérdést vet fel a robot jelenléte, majd amikor még többen érkeznek, akkor úrrá lesz az emberiségen a pánik... És természetesen okkal... Az első rész eseményei semmik, a második rész borzalmaihoz képest. Ha már láttatok valaha sci-fit, akkor gondolhatjátok, hogy igen kevés annak az esélye, hogy az "idegenek" békével jönnek... Mert hát általában nem azzal jönnek. Most se így történt és tudjuk ennek mi a vége: semmi jó...

A könyv a már megszokott stílusban folytatódik, naplóbejegyzések, interjúk, felvételek formájában térnek vissza a már ismert szereplők és néhány új karakter. Nálam ez még mindig nagyon bejön, ráadásul tagoltabbá, olvasmányosabbá teszi a történetet. Sajnos viszont több karakternek nem élvezhetjük már tovább a társaságát... Azt hiszem sikeresen választok olyan kedvenc szereplőket, akiket aztán tragikus körülmények között elhaláloznak vagy hasonló eset történik velük... mondjuk elhaláloznak. (Mert hát ahhoz azért mégsem mérhető semmi.)

Most már jobban koncentrálnom kellett egy-egy tudományos résznél, de még mindig elég érthető, azt hiszem nekem amúgy is ez a light-os sci-fi vonulat az, ami igazán bejön. Lehet a fele sem igaz persze a leírtaknak, de simán bólogattam, hogy "persze, ez így van". :D Tetszettek is a különböző tudományos elméleteken alapuló magyarázatok azokra a bizonyos miértekre, amik a "robotok" megjelenésével együtt jelentkeztek.

A karaktereket most kivételesen annyira nem éreztem közel magamhoz, mivel inkább a velük történt eseményeken volt a hangsúly. Ellenben Alyssa, akit már az első részben utáltam... Na ő kb. két másodperc alatt feltolta bennem a pumpát... Olyan szinten idegesítő a karakter, hogy csak abban reménykedhetem, hogy a következő részben valaki végre elteszi őt láb alól.

A legjobban a rejtélyes ügynökünk monológjának örültem nagyon, amiből sokkal többet tudtunk meg végre a múltjáról, arról hogy ki ő, honnan jött és mik a motivációi. Sokkal emberibbé vált általa.

Rose pedig, aki az eltelt évek alatt kicsit magába zuhant, a könyv végére végre újra magára talált és abban bízok, hogy a folytatásban már majd végre teljesen oda is teszi magát.

Mert hát lesz folytatás, hiszen a könyv újra egy óriási függővéggel zárult. Mondanom sem kell, hogy most aztán megint körömrágva várhatom a folytatást.

Szóval én mindenkit bíztatok arra, hogy aki még nem olvasta az első részt, az gyorsan pótolja, hogy aztán belevághasson ebbe! Elképesztően fordulatos és izgalmas könyv ez és már csak azt várom, hogy valaki lecsapjon a jogokra, mert egy rettentő látványos filmet hozhatnának ki belőle a készítők.

Kedvenc idézetek:

"Most menjen haza mindenki. Menjenek haza, mondják meg a családjuknak, hogy szeretik őket. Mondják el nekik tízszer, százszor. Tegyék meg, amíg még tehetik. És ha valahogy sikerül túlélnünk ezt, akkor se szokjanak le róla. Mert mindent összevetve igazából csakis ez számít." 

"Élj úgy, ahogy élni szeretnél." 

"Nem vethetünk el minden valószínűtlen magyarázatot, ha egyszer úgy tűnik, hogy valószínűek nem léteznek." 

"– És ha úgy véljük valahol az elején, hogy az idegen lények a fejlettebbek? Arra a verzióra mi volt a terv? – Hogy imádkozzunk, nehogy kajának nézzenek bennünket."

Érdekességek:

• Feltehetőleg, ha film készül a könyvekből, akkor számos infó lát majd napvilágot, de addig is itt egy érdekesség magáról a szerzőről: hogyan ír, s hogyan választja ki a könyvei címét. :)

Képek forrása: X X