Tizenhárom évvel az utolsó Hannibal könyv után új regénnyel jelentkezett Thomas Harris, minden idők legfélelmetesebb pszichopatájának szülőatyja. A Cari Morában ezúttal egy sokat megélt nő és egy beteg elméjű férfi között zajlik a játszma, a tét pedig fél tonna arany és az életben maradás.
Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel és nyerjétek meg a könyv egyik példányát a kiadó felajánlásából!
"Nem gondolta volna, hogy a baj itt is utolérheti. Nem gondolta, hogy egészen a kertjéig érte jön, a házáig, amely olyan alapra épült, hogy egyetlen gyerek se bújhasson el alatta, és ne eshessen bántódása."Vélemény:
Hacsak nem egy lakatlan szigeten éltél az elmúlt években a világ egy távoli pontján, akkor biztos vagyok benne, hogy hallanod kellett a film- és könyvvilág egyik legintelligensebb őrültjéről, a kannibalizmusáról is híres Hannibal Lecterről. A népszerű thriller-sorozat megalkotója, Thomas Harris idén, vagyis tizenhárom évvel korábbi sikerei után végre új könyvvel örvendeztette meg a rajongóit, a hasonló stílust követő Cari Morával...
A történet ezúttal a napfényes Miamiba repít minket, az évekkel korábban elhunyt Pablo Escobar tengerparti villájába, amelynek rejtett aranyáért két csoport is elszánt küzdelmet folytat: a Tíz Csengettyű tolvajbanda egy kolumbiai drogkartell embereivel karöltve, valamint egy Hans-Peter Schneider nevű pszichopata és hasonló érdeklődésű bandája... A címszereplő Cari Mora ennek a két társulásnak a kereszttüzébe kerül, köszönhetően annak, hogy az Escobar-villa gondnokaként szabad bejárással rendelkezik a kincseket rejtő hatalmas házba. A fegyverek, pszichopaták és gyilkosok jelentette közvetlen veszély miatt a lány csak egyet tehet... megpróbál túlélni... bármi áron...
Mielőtt belefognék magába az értékelésbe, egy súlyos titkot be kell most vallanom... Én azon közé a kevesek közé tartozom, akik Hannibal Lecter történetét se könyvben nem olvasták, se filmen nem látták. A híre és néhány futó jelenet az adaptációkból természetesen hozzám is eljutottak, de a közelebbről való megismerkedés vele valahogy még mindig várat magára... Így tehát bár összehasonlítási alapom nincs ugyan, de mindenképp szerettem volna megismerkedni végre Harris munkásságával és hát... Miért is ne kezdhetnénk a végéről?
Márpedig ha a végéről kezdek, akkor sajnos egy nem túl erős könyv esetében bizony előfordulhat az, hogy elbizonytalanodok annak tekintetében, hogy vajon a korábbi életmű nekem való lesz és megadja-e azt a pluszt, ami ebből a kötetből hiányzott... Ugyanis hiába vártam izgalommal a Cari Morát, sajnos nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeimet.
A Harris könyvei számára megálmodott egységes új borítók újabb szemet gyönyörködtető darabja mögött ezúttal egy komplett akciófilm kapott helyet. Számomra ez lett az egyik legnagyobb erénye a Cari Morának, mivel az egyszerű cselekmény szálait elképesztő látványossággal sikerült ötvözni, s ezek könnyed mozgatása gördülékennyé tette magát a történetet és rendkívül gyorssá annak olvasását.
Az apróbb problémáim ezzel viszont már igen hamar, a könyv elején jelentkezni kezdtek. Hiszen amíg ez a fajta akció működik a vásznon, addig egy irodalmi mű esetében nem árt, ha néha bőlére ereszti az ember... Csakúgy, mint a filmekben az egyes jelenetek mindig egy-egy adott személyre közelítettek rá. Ettől számtalanszor beleestem abba a csapdába, hogy azt hittem, újabb főszereplő lépett a színre, akinek végül aztán az esetek többségében már pár oldal után sikerült is holtan végeznie... Ezzel a megoldással többször is élt Harris és éppen emiatt nem éreztem azt, hogy ennek a kötetnek lennének főszereplői. Nyilván a szándék felsejlett azért, Cari és Hans-Peter sötét múltjával karöltve, ám ez az érzés az utolsó oldalig végigkísért. A számtalan jelentéktelen szereplő felbukkanása pedig kezdetben számtalanszor összezavart, de igyekeztem lépést tartani a cselekménnyel.
A sztori egyszerűsége és rövidsége ellenére is azt kell, hogy mondjam, hogy töménytelen mennyiségű vérrel, halállal és kínzással igyekszik a szerző felemelkedni korábbi sikereihez. Nem áll meg egy egyszerű pisztolylövésnél, hanem ha éppen indíttatást érez, akkor lefejez, darabol, lúgban áztat vagy épp nem riad vissza a kannibalizmustól sem... újfent... A gyomorforgató részek értelme számomra valahol elsikkadt félúton, kissé öncélúvá váltva ezzel a kegyetlenkedést, csak azért, hogy újra valami borzalmas emberi lényt, egy újabb epikus gonoszt kreálhasson.
A történet fordulatainak és a valós eseményeken alapuló elemeinek sokasága mégis kárpótolt a hibákért, így az a furcsa helyzet állt fenn, hogy bár sokszor elborzadtam és gyakran erőteljes hiányérzetem volt, mégis élvezettel olvastam és izgultam végig Cari sorsának alakulását. Ha nem is lett ez most egy kiemelkedő darab, szórakoztató voltát nem vitathatom el tőle, mert kikapcsolódásnak (ha bírod ezt a véresebb stílust) mindenképp kiváló.
A történet ezúttal a napfényes Miamiba repít minket, az évekkel korábban elhunyt Pablo Escobar tengerparti villájába, amelynek rejtett aranyáért két csoport is elszánt küzdelmet folytat: a Tíz Csengettyű tolvajbanda egy kolumbiai drogkartell embereivel karöltve, valamint egy Hans-Peter Schneider nevű pszichopata és hasonló érdeklődésű bandája... A címszereplő Cari Mora ennek a két társulásnak a kereszttüzébe kerül, köszönhetően annak, hogy az Escobar-villa gondnokaként szabad bejárással rendelkezik a kincseket rejtő hatalmas házba. A fegyverek, pszichopaták és gyilkosok jelentette közvetlen veszély miatt a lány csak egyet tehet... megpróbál túlélni... bármi áron...
Márpedig ha a végéről kezdek, akkor sajnos egy nem túl erős könyv esetében bizony előfordulhat az, hogy elbizonytalanodok annak tekintetében, hogy vajon a korábbi életmű nekem való lesz és megadja-e azt a pluszt, ami ebből a kötetből hiányzott... Ugyanis hiába vártam izgalommal a Cari Morát, sajnos nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeimet.
A Harris könyvei számára megálmodott egységes új borítók újabb szemet gyönyörködtető darabja mögött ezúttal egy komplett akciófilm kapott helyet. Számomra ez lett az egyik legnagyobb erénye a Cari Morának, mivel az egyszerű cselekmény szálait elképesztő látványossággal sikerült ötvözni, s ezek könnyed mozgatása gördülékennyé tette magát a történetet és rendkívül gyorssá annak olvasását.
Az apróbb problémáim ezzel viszont már igen hamar, a könyv elején jelentkezni kezdtek. Hiszen amíg ez a fajta akció működik a vásznon, addig egy irodalmi mű esetében nem árt, ha néha bőlére ereszti az ember... Csakúgy, mint a filmekben az egyes jelenetek mindig egy-egy adott személyre közelítettek rá. Ettől számtalanszor beleestem abba a csapdába, hogy azt hittem, újabb főszereplő lépett a színre, akinek végül aztán az esetek többségében már pár oldal után sikerült is holtan végeznie... Ezzel a megoldással többször is élt Harris és éppen emiatt nem éreztem azt, hogy ennek a kötetnek lennének főszereplői. Nyilván a szándék felsejlett azért, Cari és Hans-Peter sötét múltjával karöltve, ám ez az érzés az utolsó oldalig végigkísért. A számtalan jelentéktelen szereplő felbukkanása pedig kezdetben számtalanszor összezavart, de igyekeztem lépést tartani a cselekménnyel.
A sztori egyszerűsége és rövidsége ellenére is azt kell, hogy mondjam, hogy töménytelen mennyiségű vérrel, halállal és kínzással igyekszik a szerző felemelkedni korábbi sikereihez. Nem áll meg egy egyszerű pisztolylövésnél, hanem ha éppen indíttatást érez, akkor lefejez, darabol, lúgban áztat vagy épp nem riad vissza a kannibalizmustól sem... újfent... A gyomorforgató részek értelme számomra valahol elsikkadt félúton, kissé öncélúvá váltva ezzel a kegyetlenkedést, csak azért, hogy újra valami borzalmas emberi lényt, egy újabb epikus gonoszt kreálhasson.
A történet fordulatainak és a valós eseményeken alapuló elemeinek sokasága mégis kárpótolt a hibákért, így az a furcsa helyzet állt fenn, hogy bár sokszor elborzadtam és gyakran erőteljes hiányérzetem volt, mégis élvezettel olvastam és izgultam végig Cari sorsának alakulását. Ha nem is lett ez most egy kiemelkedő darab, szórakoztató voltát nem vitathatom el tőle, mert kikapcsolódásnak (ha bírod ezt a véresebb stílust) mindenképp kiváló.
Eredeti cím: Cari Mora
Nyelv: magyar
Fordította: Kiss Ádám
ISBN: 9789634522812
Eredeti megjelenés: 2019.
Magyar megjelenés: 2019.
Kötésmód: puhaborítós
Oldalszám: 320
Kiadta: General Press
Fülszöveg:
Fél tonna arany rejlik egy Miami Beach-i tengerparton álló villa alatt. Akik évek óta keresik, mindenre képesek. A bandát Hans-Peter Schneider vezeti, akit csillapíthatatlan étvágy
hajt, és azzal keresi a kenyerét, hogy valóra váltja a gazdag emberek erőszakos fantáziáit.
Cari Mora, a ház őrzője az erőszak elől menekült el a szülőhazájából. Miamiban él, ahol a bizonytalan ideiglenes menekültstátusz miatt ki van téve a bevándorlási hivatal kényének-kedvének. Ahogy Hans-Peter egyre közeledik a kincshez, megakad a szeme a gyönyörű nőn, akin sebet ejtett a háború. Cari Mora azonban meglepő képességekkel rendelkezik, és a túlélőösztönét már korábban is próbára tette a sors.
Nyereményjáték
(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)
A főszereplő:
Amos Decker
09.23 - A Szofisztikált Macska
09.25 - Könyv és más
09.27 - Nem félünk a könyvektől
Kép forrása: X
>> nemfelunkakonyvektol @ gmail.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése