Olvastam. Megnéztem. - Ready Player One - Nem félünk a könyvektől!

2018. április 3., kedd

Olvastam. Megnéztem. - Ready Player One

Leírás:
A valóságban nincs semmi jó. Szerencsére nem is kell törődnünk vele. 2044-ben már mindenkit beszippant a világot átfogó virtuális játék, az OASIS, amelyben mindenki a maga választotta avatárjával vehet részt: és nem szembesül semmi rosszal, ami a játékon kívül várná.
Amikor az OASIS-t feltaláló és a céget alapító James Halliday (Mark Rylance) meghal, a végrendeletéből kiderül, hogy elrejtett néhány titkot a rendszerben. Aki ezekre rátalál, mesés gazdagságot nyerhet.
Wade (Tye Sheridan) 18 éves, és az egész életét a játékban töltötte. Nekivág a kalandnak, és nem törődik vele, hogy az élete a tét. De nemcsak az, amelyiket a játék számára használ... hanem a valódi is.
Link: IMDB

Vélemény:
A Ready Player One egyike volt azoknak a filmeknek, amiket már nagyon vártam és a könyv olvasása után pedig ha lehet még jobban. Említettem is, hogy mennyire lázba hozott, de a sok-sok spoilermentes posztnak hála már tisztában voltam vele, hogy valószínűleg merőben más dolgot fogok kapni, mint amit a könyv adott... Annyi bizonyos, hogy könyvhűségről csak nyomokban beszélhetünk és hogy ez előnyére vált-e a filmnek... nos...


Nem mondanám. Legalábbis ha szeretitek a könyvhű filmeket, akkor ezt biztosan utálni fogjátok. Én az esetek többségében igyekszem felkészíteni magamat arra, hogy ne várjam a pontos egyezést, de azért van, amikor a készítők átesnek a ló túloldalára. Itt is ez történt.

Az alapsztori nyilván maradt. A "húsvéti tojásért" való küzdelem, az IOI elleni harc és a főbb karakterek személye. Amiben más volt, azok: a próbák maguk, az életutak, meg talán még a verseny szellemisége is. A próbáknak szinte semmi közük nem volt az eredeti történetben szereplő kihívásokhoz. Van itt autóverseny, Ragyogás és a végén legalább egy(!) igazi retro játék is, holott az egész könyv erre épült fel. Mármint a legelső számítógépes és játéktermi játékokra. Értem én, hogy a mai fiataloknak fogalmuk sincs ezekről, de így nem is sikerült eléggé visszaadni a 80'-as évek hangulatát.
A karakterek pedig már szinte a film első fél órájában összetalálkoztak: nyilván, hiszen kit érdekel az, ha csak a film utolsó 5-10 percében találkoznak... Itt mindenki él is virul és persze mindenki fiatal, fontossá lesz a tinidráma (amiből azért a könyvben sincs hiány), de a főszereplőnk csak egy szereplővé válik a többiek közül, a könyvbeli zsenialitásából pedig semmit nem produkál. 

De nem akarok teljesen negatív lenni. A próbák nagyon látványosak voltak, még ha feleannyira összetett verziót is kaptunk. És persze tele volt sok-sok filmes-képregényes-számítógépes játékos utalással. Igazi klasszikusokból láttunk karaktereket és (film)részleteket egyaránt. Az avatárokért nem igazán voltam odáig, de H például eléggé meglepett és pozitív értelemben!

Azt sem feltétlen bántam, hogy a színészeket idejekorán összeterelték. Kicsit több alkalmat adott arra, hogy többet lássunk a külvilágból, illetve ne csak az OASIS-en belüli avatárjuk legyen a legfőbb szereplő. A különleges naplózós megoldásnak hála pedig Hallidayből és Ogden Morrowból is többet láthattunk. A színészeknek így kicsit több lehetőségük adódott a kibontakozásra, mint a CGI-nak köszönhető virtuális valós énjüknek. A Hallidayt alakító Mark Rylance-re nagyon kíváncsi voltam, mert soha egy filmjét se láttam még, maximum részleteiben és egy nagyon szimpatikus embernek tűnik, így kíváncsi voltam, mit fog kihozni a karakterből. Nem is csalódtam, nagyon jól eltalálta Hallidayt. Simon Pegg, alias Ogden Morrow viszont pont az, akitől mindig tartok, mert alapvetően egy vígjátékokból ismert színész és nagyon nehéz komolyan vennem, ettől függetlenül ő is elkapta a Og komolyabb oldalát. A Wade-et alakító Tye Sheridant szerettem a szerepben. Nem bántam, hogy az elhízott kocka srácot lecserélték egy helyesebb srácra, noha annak is megvolt a maga "szépsége". Nyilván vásznon mindenkit igyekeztek szépíteni, kevésbé realisztikussá varázsolni, hogy könnyebben szimpatizáljon velük a közönség, ezért is éreztem úgy Art3mis is sokkal szebb lett, mint a könyvben. A két abszolút kedvenc Daito és Sho voltak... A kissrác valami irtó cuki volt. :D
Valamint ne feledkezzek meg Ben Mendelsohnról, a gonosz IOI-s Sorrentoról. Kicsit úgy érzem gonoszabb volt a Zsivány Egyesben, de a szerep hasonló karaktert követelt meg és azt teljes mértékig hozta is. Igazi kis utálnivaló nyomi volt.

A látványvilágra egyértelműen nincs panasz. Minden az utolsó grafikáik elképesztően látványos, színes és hangulatos. Biztos vagyok benne, hogy 3D-ben még valami pluszt is nyújtott volna, elvégre a nagy része számítógépes technikával készült.
A további hangulatról pedig a zenei lista gondoskodott. Imádtam, amikor felcsendül Bruce Springsteen vagy épp a Bee Gees!! Nem mondom, mozgott a lábam igen rendesen. :D

Összességében egy elég izgalmas, kocka-utalásokkal teli filmet lett a végeredmény még úgy is, hogy sok köze nincs az eredeti történethez. A látvány és a hangulat kárpótol, de el kell engedi cserébe a már ismert eseményeket. A háttérből pedig azt mondták, jeleznem kell, hogy benne volt a filmben Spawn!! (És Joker, meg Harley Quinn, meg a Tini Nindzsa Teknőcök, meg Batman, meg Hulk, meg meg meg...) Szóóóval menjetek és keressetek tojásokat! Legalább egyszer megéri. ;)

Ui.: Rájöttem, akkor lett volna tökéletes ez a film, ha James Gunn és a Stranger Things alkotói készítik. Bocsi Spielberg bácsi! :*


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése