Kicsit rendhagyó poszt lesz ez most, de megtudjátok kicsit belőle azt is, hogy többek között miért nincs időm manapság semmire. :) Ma megvalósult egy olyan eseményt, amit hetek óta készítettünk elő. Ez nem más volt, mint egy Élő könyvtár középiskolásoknak.
Az Élő könyvtárt alapvetően úgy kell elképzelni, mint egy rendes könyvtárat, csak itt könyvek helyett embereket "kölcsönözhetsz". Az eredeti ötlet születése egy brutális utcai támadás után történt és az erőszakról való párbeszéd mellett mára a másság megismertetése és az előítéletek csökkentése is a program célja. (Bővebben az alábbi linken tájékozódhatsz: http://recity.hu/ha-megszolalnak-a-konyvek-elo-konyvtar-a-tarsadalmi-parbeszedert/)
Mivel én egyéni tanrendes vagyok, így a távolból igyekeztem segíteni a munkát, ami annyit jelentett, hogy a feladatom a plakát elkészítése volt, illetve a program napján a fotós szerepét kaptam meg. De mivel az élet nem ilyen egyszerű és semmi nem megy egyből gördülékenyen, így mindezek mellett volt rohangálás is, időpont egyeztetések, pakolás, segíteni a tájékozódást, bemutatni a "könyveinket"...
A középiskolások több emberünket is választhatták, igen színes volt a paletta: transzvesztita, leszbikus, goth, muszlim, japán, romák, józan szenvedélybeteg, krisna hívők, különböző fogyatékkal élők... A diákok nagyjából ötfős csoportokban 20 percre kölcsönözhették ki a "könyveinket", ami sokszor persze azt jelentette, hogy akár 7-8 fő is körülült egy-egy embert és a 20 percből is gyakran több lett. :) Nagyon örültem, hogy a többség tényleg érdeklődött, hogy nagyon jó kérdéseket tettek fel, amik nekem eszembe sem jutottak volna és csak minimális volt azoknak a száma, akik csak kötelezőként élték meg ezt a dolgot, illetve előítéleteiknek adtak hangot. Bár ez utóbbi megnyilvánulások inkább dühítőek voltak...
Számomra külön öröm volt, hogy volt lehetőségünk többükkel is elbeszélgetni. Ezek az emberek olyan szintű pozitív energiával töltöttek fel... Nem gondoltam volna, hogy ekkora hatással lesz rám ez az egész rendezvény. Boldog vagyok, hogy megismerhettem őket és válthattam velük pár szót. Mind nagyon szimpatikus és közvetlen személyiség volt, akiknek a társaságában egyáltalán nem érezte zavarban magát az ember... De hát... Miért is kéne? Hiszen ugyanolyan emberek, mint Te vagy én! ;)
Ha lehetőségeket lesz egyszer rá, akkor mindenképp ajánlom, hogy vegyetek részt egy ilyenen! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése